Nagyon nehéz megfogalmazni azt, amit húsz órányi játék után érzek. Minden egyes sejtemmel szeretnék maximum közeli pontszámot adni a játéknak, mert a brutális mennyiségű munka itt is jelen van, ráadásul a vezetési élmény most van talán a legközelebb ahhoz, hogy mindenki élvezni tudja, legyen ex-versenypilóta, esetleg olyan kanapé-sofőr, mint jómagam.
Ugyanakkor annyira érthetetlen hibák kerültek a végleges produktumba, amik minimum szemöldökráncolást érdemelnek, már-már a hanyag kifejezést kell elővenni jellemzésükhöz. A teszttel is ezért szerettem volna várni: egyszerűen nem akartam elhinni, hogy a nemzetközi sajtónak igaza van a hibák feltárásában, annyira nem jellemzőek erre a csapatra.
Tudjátok, mi a legszörnyűbb az egészben? Hogy igazuk van. Persze nem mindenben, de a sárdobálás nagyobbik része teljesen jogos és nekem is le kell írnom őket. A szavaimat nem feltétlenül találjátok összhangban az értékelővel, hiszen a nyolc pont egy kifejezetten jó játékot takar, de a csalódást nehezen lehet véka alá rejteni. Az intro hozza a szokásos minőséget, remekül megkomponált videót kapunk, ahol a megnyugtató, kellemes zene mellett csorgathatjuk nyálunkat a fantasztikus autókra.
Pár másodperccel később a főmenübe kerülünk, ahol el kell tölteni pár pillanatot, mire átlátjuk az egészet. Éles váltás az elődhöz képest, de logikusan van elrendezve, hamar megszokható, plusz elég látványos. Az első, amit ki szeretnék emelni, az a körítés. Nyilván egy versenyzésre építő stuffnál ez sokadlagos, de a bevezetőben említett alaposság itt szépen kidomborodik.
Ha érdeklődsz az autómárkák iránt, akkor ez maga lesz a Kánaán számodra. Végigböngészheted kedvenc branded történelmét, fotókkal illusztrálva, időfolyamba rendezve. Tonnányi leírást olvashatsz különféle fejlesztésekről, technológiákról. Pár órát biztosan elszöszmötöltem ezekkel, annyira gusztán vannak tálalva.
Szintén imádnivaló, hogy a megnyitott járgányoknak majdhogynem showcase-t rendezhetsz. Fogod a paripát, választasz egy hátteret és úgy állítod be az autót, ahogy szeretnéd. Nem fogom felsorolni a lehetőségeket, de még a fényszóró állását is megadhatod. Ahogy megvan, fotózol, megosztod és gyönyörködsz a végeredményben. Ez eddig csillagos ötös.
Megerősíthetem, hogy tényleg állandó netkapcsolatot igényel a játék. Offline módban is elindul, viszont ekkor nem ment el semmit, hiába teljesítjük a különféle kihívásokat, nyitjuk meg a bónuszokat. Játszani azért tudunk, bár csak a kvázi árkád módban, minimális beállítási lehetőségek mellett, de a lokális coop működik azért. Két okból nem tudom hibaként felróni ezt.
Az egyik, hogy 2017-ben még egy olyan kis országban is, mint hazánk, valószínűleg minden PS4 tulaj rendelkezik netkapcsolattal. A másik, hogy alapos paradigmaváltáson esett át a GT Sport, mivel egy kompetitív versenyjáték lett belőle, aminek elengedhetetlen feltétele a világhálón való rallyzás. Ettől persze még ezt meg lehetett volna elegánsabban is oldani, de fölösleges kígyót-békát hányni a stuffra.
Az első igazán komoly negatívum a tartalmat érinti. Az elegancia és magas nívó mellett azért derék fejlesztőink nagyon szerettek belemenni a számháborúba, ezzel együtt pedig büszkén hirdették, hogy bizony a GT kínálja a legnagyobb autó és pálya választékot. No, ez a Sport esetében nagyon durván megcsappant, ugyanis 163 autó és 28 pálya érhető el mindössze.
Igen, ez nagyon kevés mind a konkurenciához, mind pedig saját magukhoz képest. Nyilván különféle DLC csomagokkal bővíteni fogják a kínálatot, de az induló paletta nem túl acélos. Az viszont mindenképp javukra írható, hogy az alacsony számok mellett a grafikai szint végre egységesen magas, kellő figyelmet tudtak fordítani mindenre, de erről később még lesz szó.
A legnagyobb változás kétség kívül a GT módot érte. Ebben a formában meg sem találjuk, helyette a Campaign opciót láthatjuk, ami ugyan nyomokban tartalmazza a régi dolgokat, de teljesen más felütésben. Nyilván ez nézőpont kérdése, de én imádtam megszerezni a különféle jogsikat, rámenni a leglehetetlenebb arany kupákra (kivéve a több napos versenyeknél), meg persze farmolni a krediteket, hogy jobb verdákat vehessek.
Amit viszont nem lehet elvenni a kampánytól, hogy a viszonylagos rövidsége ellenére nagyon jól összerakott, de ami még ennél is sokkal fontosabb, alaposan felkészít az online küzdelmekre. Már eleve az itt található 24 tutorial feladat zseniális, tényleg mindent megmutat, plusz azért az arany időket elérni itt is komoly kihívás néhányszor.
A másik két opció valamennyire összemossa a korábbi GT feladatokat, nyilván bővítvén is azokon. Ahogy már említettem, az online szegmens kapja talán a legnagyobb figyelmet. Ezt annyira komolyan vették a Polyphony-nál, hogy addig még csak el sem kezdhetjük a versenyeket, mielőtt kettő darab videót végig nem nézünk az etikus versengésről, magatartásról.
Sőt, játék közben is folyamatosan figyel minket a rendszer, aztán amint átmennénk virtuális szemétládába, észrevesszük, hogy alapos levonások mellett pontosan ugyanolyan gyíkokkal küzdünk, mint mi magunk - érdemes tehát átgondolni a dolgokat. Nyilván sokkal kifizetődőbb határozottan, de a szabályokat betartva nyomni a gázt.
Ami gondolom mindenkinek feltűnt, az a hivatalos FIA licensz és az ehhez kapcsolható dolgok. Igen, ez azt jelenti, hogy a GT Sport is elindul az e-sportok rögös útján. Ehhez kapcsolható, hogy vannak egyedi futamok és indulnak majd komoly online bajnokságok is (nyilván az egyszeri ranked futamok mellett), szóval újfent nem egy-két évre terveznek a játékkal.
Technikai oldalról nézve teljesen rendben vagyunk, elég sok időt öltem ebbe a szegmensbe is, de laggal, kifagyással illetőleg hasonló dolgokkal egyáltalán nem találkoztam, szóval dicséretes, hogy ennyit javult az egész a bétához képest.
Korábbi részeknél sajnos az volt a tendencia, hogy a géppark meg a pályák hatvan százaléka álleejtősen van kidolgozva, a maradékon ha nem is szörnyülködtünk, de azért érezhetően más ligában játszottak. Ez nyilván az 1200 autónak volt köszönhető, egyszerűen fizikailag képtelenség ennyit tökéletesen lemodellezni.
Itt ugye ennek a számnak töredékét kapjuk csupán, cserébe viszont nyálcsorgatva bámulhatjuk a tv-t, mert az új GT gyönyörű lett. Teljesen mindegy, hogy a járművek kidolgozottságát vizsgáljuk, esetleg a pályákat szemrevételezzük, végre igazi nextgen minőséget kapunk. Nem azt mondom, hogy nincs nála szebb ebben a kategóriában, de a dobogóra mindenképp odafér, annak is a felső szegmensébe.
Sajnos a második nagyobb negatívum-csomag is ide köthető, ugyanis nem lehet dinamikus időjárási tényezőket beállítani. Ez kissé érthetetlen, mert az előző generációban ettől mindenki a popsiját verdeste a földhöz, erre itt kivesznek minden ilyesmit.
Nagyjából négy év volt a fejlesztési idő a Sport esetében, abba talán beleférhetett volna ez, ha már egyszer olyan királyul összerakták anno. A tuningot sem véletlenül hagytam ki eddig, ugyanis azt is kivették, egyedül a súly csökkentésére, illetve a teljesítmény minimális növelésére költhetünk valamennyit.
A Need For Speed Underground rajongók ellenben örülhetnek, mert a szériában először mindenféle matricával pimpelhetjük kedvenc járgányunkat, sőt, eléggé ostobenkó színekre is átfesthetjük őket, így ha minden vágyad egy tüdőszínű SLK Merci volt szárnyas unikornisokkal teletűzdelve, akkor ne is habozz a megvétellel. Jó, ez nyilván keretek között működik, de a példát értitek.
Nem beszéltem még a hangokról, pedig az sem elhanyagolható tényező. A tracklist egészen kiváló, ugyanis a húzósabb metál darabokon át kapunk tinglitangli poppot, full elektronikus számokat, illetve ezeknek ötvözetét is - a rendszer kiváló hatásfokkal találja el, melyik pályához mi is illik. Járműveink dübörgése már egy picit megosztóbb, mert olyan túl nagy különbséget nem hallottam egy Bugatti Veyron meg egy alap autó között.
A cikk végére hagytam magát a vezetési élményt, hiszen a Real Driving Simulator-ról van szó. Nyilván különbséget kell tenni kormányos és joystickes metodika között, nekem utóbbit volt csak szerencsém tesztelni. Az a büdös nagy helyzet, hogy én tényleg most élveztem az egész metódust talán a legjobban.
Ennek valószínűleg köze van a már emlegetett, zseniálisan összerakott betanító módnak, de tény, hogy elképesztően élvezetes az egész. Van benne kihívás rendesen, de a sikerélményekkel sem fukarkodik. Se nem igazi szimulátor, se nem igazi árkád őrjöngés, valahol a kettő közötti vékony mezsgyén jár, de pont ettől lesz ennyire szórakoztató.
Őszintén szerettem volna sokkal magasabb pontot adni a Gran Turismo Sport-nak. Le akartam írni, hogy ez minden idők legjobb autós játéka. Sajnos egyiket sem tudtam megtenni, mert fájó módon mutat rá a rendszer játékunk hibáira. A konkurenciához képest sokkal kevesebb játszható szakasz, valamint jármű. Eltörölt GT mód, jól-rosszul pótolt single tartalommal. A dinamikus időjárás teljes kihagyása. Valószínűleg az online versenyek ennyire arcba tolása sem tetszik mindenkinek.
Ezekkel együtt viszont még mindig kiváló szórakozást nyújt, szóval ha kedvelted a szériát, esetleg élsz-halsz az ilyen játékokért, ne habozz egy percet sem, minden ráköltött fillért meghálál.
Gran Turismo Sport / Tesztplatform: PlayStation 4
a polcon a helye- Stílus: Verseny
- Megjelenés: 2017. október 18.
- Ár: 10.789 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Végre egységesen szép grafika
- Fantasztikus vezetési élmény
- Kiválóan felkészít a netes versenyekre
- Elképesztően látványos körítés
- Meglepően kevés autó és pálya
- Teljesen eltüntetett GT mód
- Ha nem szereted az online versenyeket, akkor van egy rossz hírem