Aztán ahogy rabul ejtettek az eltérő konzolok, elkezdtem megtalálni a különféle minőségi darabokat. Két barátommal heteken át versenyeztünk a legjobb eredményekért, mai szemmel nézve bizony nevetséges stuffokkal. Jött a Colin McRae, a Virtua Rally meg még jó néhány másik cím. PS2-re még szintén voltak nagyon jó darabok, viszont a harmadik generáció eljövetelével sajnos megcsappant ezeknek a száma, nem is tudom, hogy miért, talán nem volt rájuk olyan nagy kereslet.
A hivatalos WRC játékok azonban mások, szerencsére rájuk mindig lehetett számítani, noha azért a minőségük nem kevés kívánnivalót hagyott maguk után. Idén a viszonylag ismeretlen Kylotonn Games állt neki, hogy digitális formába öntsék nekünk a sarat meg a koszt. Lássuk, hogyan sikerült ez nekik.
Majdnem sikerült követnem
Annyit előre elárulok, hogy az összpontszám egy kicsit csalóka, mivel a vezetési élményen kívül semmi kiemelkedő sincs a stuffban, de ne szaladjunk ennyire előre. Mivel ez egy technikai sport, így nem számítottam semmi különös bevezetőre, de abban reménykedtem, hogy legalább egy szépen összevágott kedvcsinálót az orrunk alá tolnak intro gyanánt, mondjuk, a tavalyi szebb jelenetekkel megspékelve.
Ehelyett köszönt minket a játék, aztán már a főmenüben is vagyunk, ami elég spártaira sikeredett. Ez a puritánság amúgy az egész programra jellemző lesz, mintegy jelezvén, kicsit olyan Project CARS jelleggel, hogy ez bizony a versenyzésről és a mélységről fog szólni, nem pedig a cukormázas külsőről.
Ha már a külcsínről esett szó, kezdjük is talán ezzel a résszel. Nem tudom sajnos szebben leírni: a játék néhány résztől eltekintve kifejezetten ronda. Kicsit olyan érzésem van, mintha a tavalyi részt próbálták volna 2015-ös szintre felhúzni, csak nem igazán sikerült. Az autókra botrányosan kevés pixel jutott, ezáltal nagyon messze elmaradnak például egy Forza 6-tól, de igazából még az átlagos kinézettől is.
Itt még milyen szép volt a verda
A tájak hiába változatosak (erről később), ha rendkívül életlen és homályos az összkép, valamint nem kevés alacsony felbontású textúra is díszíti a szegélyeket, hogy az igazán görényül festő növényzetről már ne is beszéljek. Persze amikor a napocska átsüt a fákon, bevilágítva a havas tájat, az nem olyan rossz, de rettentően kevés ilyen mozzanat lesz.
Ha már így belelendültem, mondom a másik szörnyűséges dolgot: valami hihetetlen gyengék lettek a WRC hangjai! Nem tudom máshogy aposztrofálni, mint ahhoz hasonlítani, mint amikor teljesen másnaposan ki van száradva a torkod, aztán megpróbálsz egy értelmes mondatot elmondani így ébredés után közvetlenül. A repedt fazék ehhez képest angyalok kórusa.
A motoroknak dübörögni kellene a lóerőtől, a gumiknak surrogni a betonon, zörögni a földúton, recsegni a havon. Ehelyett kapunk valami hüttyögést a kerekektől, a motorháztető alatt meg mintha egy torokbeteg lajhár lakna, de a legjobb a kipufogó. Olyan, mintha a tüzijáték robbanásokat összekevernénk a mikróban pattogó popcorn zajával. És igen, a mikró szörcsögésével is. Ha ehhez a két igen rossz szájízt hagyó dologhoz hozzávesszük még a puritánságot, akkor egy ronda nagy buktának el is lehetne könyvelni az egész programot. Viszont ahogy látjátok, 7 pontot kapott, aminek oka van. Egy autós játéknak az esszenciája bizony a vezetési élmény, ami itt egészen kitűnően működik.
Kissé balra húz a valaga
Természetesen több féle beállítás közül választhatunk, valamint nagyon sok paraméterrel tudjuk ezeket skálázni, finom hangolni. Ha egyszerűen csak száguldozni akarunk, akkor az amatőr lehetőség lesz a nagy barátunk, ahol van fékrásegítés, legjobb ív, nem törik a kasztni, nem romlanak az értékeink, estébé.
Természetesen lehetőségünk van ennek a szöges ellentétére is, azaz nekünk kell mindent a kezünk ügyében tartanunk - ez lenne a teljesen professzionális mód. Én, mint koca autós, először az élményért játszottam. Szépen farolgatva vettem a kanyarokat, nyomtam neki ahol lehetett, igyekeztem a tökéletes útvonalon haladni és bevallom, a fenti hibák ellenére nagyon élveztem a dolgot.
Aztán felbátorodtam, állítgattam a csúszkákat egy, amolyan fél profi szintet belőve, amivel viszont iszonyúan meg is gyűlt a bajom. A kocsi csúszkált, az istennek sem akart az úton maradni, a váltóm többször leégett, meg persze sokszor felismerhetetlen ronccsá törtem szegény vasparipát. A lényeg, hogy mindenki meg fogja találni a számítását, ha beruház a játékra. Noha a lehetőségeink elsőre szerénynek tűnnek, szerencsére azért van mélység az anyagban.
Kicsikocsi bummbumm, jó kis gép
Az online részen fussunk át gyorsan, mert sajnos az annyira, khmm, egyszerű lett, mint egy WizzAir járat Tápiószecsőre. Becsatlakozhatunk egy online versenybe, esetleg hostolhatunk mi egyet, ahova idegeneket és a barátainkat is meg tudjuk hívni és ennyi. Oké, egy picit árnyalom a képet, mert a főmenüből elérhetünk bizonyos speciális eseményeket, viszont ezek időponthoz kötöttek és a teszt megírásának pillanatában még nem indultak el, így sajnos nem tudtam kipróbálni sem őket.
Az offline rész már sokkal érdekesebb és mozgalmasabb. Kezdésnek nem árt, ha a gyakorló szekvenciára vetjük figyelő tekintetünket, mivel itt viszonylag alaposan, videók segítségével be is mutatja a program, hogy mik azok a fogások, amiket a sikeres versenyzéshez el kell sajátítanunk. Ha ezzel megvagyunk, akkor a Carreer rész alatt eshetünk neki a tartalom nagyobbik felének.
Itt egy kis nyikhajból, azaz a J-WRC kategóriából kell felverekedni magunkat a WRC, WRC-2 kategóriába. Ezt viszonylag egyszerűen meg is tehetjük, csak nagyon jó eredményeket kell elérni a versenynapokon. Minden a megszokott rally szabályok szerint zajlik: egy-egy etap között bizonyos mennyiségű idő áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kocsinkat rendbe tegyük, így nem éri meg a Burnout alatt megszokott reflexeinket kamatoztatni, mert akkor a végén egy talicskával kell mennünk.
A magyar brigád in eksün
A csapatot nagyon minimálisan tudjuk menedzselni, ami a verda beállításaiban és a szerződésünk kiválasztásában ki is merül. Ha türelmetlenek vagyunk, természetesen gyors versenyt bármikor indíthatunk, ahol mi paraméterezhetjük be a versenyt.
Összesen 13 eltérő helyszínt találunk (Monaco, Írország, Svédország, estébé), egyenként 5 különböző pályával, valamint 21 autóval teljesíthetjük mindezeket. Mivel a sorozat hivatalos darabjáról beszélünk, ezért természetesen létező pilóták és járgányok szerepelnek a listában, más-más képességekkel ofkorsz.
Van viszont még egy nagy buktatója a proginak, amit direkt a teszt végére hagytam. Ugye megszokott a komolyabb szobaversenyzők esetében, hogy valamilyen jobbféle otthoni kormánnyal játszanak a kontroller helyett. Ez természetesen érthető is, mivel annál jobban semmi sem adja vissza a realitás érzést. Az viszont elég cinkes a mázsás fejlesztőktől, hogy a két legnépszerűbbet, név szerint a Logitech G25-t illetve a Driving Force GT kormányt semmilyen formában sem támogatja. Erre persze bármikor érkezhet egy patch, ugyanakkor ez egy tisztességes ágyékon lövés.
Hja, majdnem látni valamit
Egy viszonylag komolyabb űrt próbál meg betölteni a WRC 5 az autós játékok palettáján, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel. A külcsín nagyon messze elmarad a jótól, a hangok majdhogynem katasztrofálisak, a legnépszerűbb kormányok támogatottságának kihagyása pedig muhaha.
Ugyanakkor a vezetési élmény egészen kiváló (tulajdonképp ez menti meg a bukástól a játékot), valamint a tartalomra sem lehet panasz, mert minden főbb helyszín elérhető. Vásárlás előtt mindenképp próbáld ki, de ha a műfaj szerelmese vagy, egy óvatos próbát azért tehetsz vele.
WRC 5 FIA World Rally Championship / Tesztplatform: PlayStation 4
jó lesz ez!- Stílus: Verseny
- Megjelenés: 2015. október 16.
- Ár: 17.990 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Egészen kiváló vezetési élmény
- Hivatalos WRC jogok
- Nagyon sok pálya
- idejétmúlt grafika
- Kifejezetten gyatra hangok
- Fapados körítés
- Túlzottan is csak a játszhatóságra koncentrál