Fanboys - Rajongók háborúja filmkritika

A buli másnapján Hutch és Windows mégis meglátogatják Ericet munkahelyén, mégpedig, hogy elmondják, amit Linus már hosszú ideje óta titkol előle és mindenki más elől is: rákos és mindössze 4-5 hónapja van csak hátra. Linus, mióta csak otthagyták a középsulit, haragszik Ericre, amiért faképnél hagyta legjobb barátait és a legfontosabb dolgot az életükben: a Star Wars-t. Eric ezért úgy dönt, békét köt Linus-szal, és elhatározza, hogy kárpótolja mindenért. Egyfajta utolsó kívánságként belemegy, hogy közösen véghezvigyék Linus ördögi tervét, amit gyerekkora óta dédelget. Elutaznak Kaliforniába, ahol George Lucas közismert főhadiszállása, a Skywalker Ranch van, betörnek és kilopják az első epizód félkész változatát, hogy megnézhessék, mielőtt Linus meghal. Űtközben persze egy-két kitérőt is kénytelenek tenni: megállnak Iowában (a Star Trekből ismert Kirk kapitány jövőbeli szülőhelyén, ahol összecsapnak a trekkie-kel), Austinben (az internetes moziguru és minden geek legnagyobbika, Harry Knowles otthona), és Las Vegasban is.

A történet premisszája egyszerű, de eredeti, és nem is annyira hihetetlen, ha egyszer jobban belegondol az ember; fogadni mernék, hogy nem egy rajongónak jutott eszébe annó ilyesmi. A Fanboys egy szokványos road movie elemeit tartalmazza, a már jól ismert formulát követi, a főszereplők összevesznek-kibékülnek, átélnek pár hihetetlen kalandot és találkoznak pár különös emberrel, végül pedig elérik kitűzött céljukat. Mindeközben még egy szép lassan kibontakozó románcra is jut idő két szereplő között.

Lehet, hogy csak túlságosan nagy elvárásokkal ültem be megnézni a Fanboys-t, vagy lehet csak egy csalódott filmrajongó beszél belőlem, de ez egy harmatgyenge eresztés lett. Bárcsak több pozitívumot tudnék elmondani a filmről, mint amennyit valójában találtam. Örülnék neki, mert megértem és átérzem, hogy mi volt a készítők célja. Tisztelegni a fanboy-ok és fangirl-ök előtt szerte a világon, akik gyakorlatilag életüket szentelik a modern popkultúra egy szeletének, és ezért cserében legtöbbször csak kigúnyolják és lenézik őket. Sajnálatos módon ebből a ragyogó ötletből egy egyszer nézhető produkció született, sok-sok megmosolyogtató vagy mérsékelten vicces és nagyon kevés igazán jó utalással.


A Fanboys-t nézve akaratlanul is az juthat az ember eszébe, hogy a film hírhedten zavaros, akadályokkal teli elkészülte és a forgalmazási galibák bizony nyomot hagytak a végeredményen, és még ha igyekeztek is ebből a zűrzavaros akármiből a legtöbbet kihozni a vágószobában, nem lehetett minden tátongó hibát befoldozgatni utólagosan. Aki nem tudná, pontosan min is kellett átmennie a Fanboys-nak, mire a filmszínházakig eljuthatott, röviden összefoglalom. A forgalmazási jogokat birtokló Weinstein Company először még 2007 augusztusára tűzte ki a bemutató idejét, de aztán újraforgatások, újravágások és a bizonytalan marketing stratégiának (hogy próbáljuk meg eladni az egyfolytában az interneten lógó geekek körénél szélesebb közönségnek?) köszönhetően ebből 2008 januárja lett. Aztán 2008 április, majd szeptember, majd november. Végezetül a film 2009 februárban került bemutatásra maréknyi számú moziban, legfőképpen, hogy Harvey és Bob Weinstein díszes kompániája a későbbiekben elkerülhesse az átkos "egyenesen DVD-re" cimkézést.


Ami a megjelenési időpont tologatásánál sokkal lényegesebb, hogy Weinsteinék milyen szinten szóltak bele a film vágásába. A halálosan beteg szereplőt ugyanis elsőre teljes egészében kivágatták a cselekményből, később meggondolták magukat és visszakerülhetett a szál a helyére, de annyira esetlenül és oda nem illő módon, hogy erősen arra gyanakszom, a látott eredmény nem tükrözi a készítők eredeti elképzelését. Ernest Cline és Dan Pulick forgatókönyvírók véleményére kíváncsi lennék ezzel kapcsolatban, és ezért nem is szeretném vakon elkönyvelni munkájukat középszerű, kicsikét inkoherens tákolmánynak. Olyan, mintha sok-sok nagyfőnök és beleszólási joggal bíró, de hozzá nem értő ember piszkált volna bele a filmbe, ennek következtében nincs igazi fókusza, célja, csak úgy van. A dialógusok laposak, és közel sem annyira merészek, mint lehetnének (persze korhatáros filmről van szó, de még így sem súrolnak semmiféle határt), Kyle Newman rendező egyértelműen nem egy Kevin Smith, vagy éppen Judd Apatow.

A poénok olyan fele-fele arányban találnak be és mondják be az unalmast, a színészek közti interakció és összhang pedig szintén néha működik, néha nem. A legnagyobb problémák a drámai szálakkal vannak: míg azt nem nehéz elhinni ezekről a karakterekről, hogy Star Wars-rajongók, azt már igencsak nehezen vesszük be, hogy Eric és Linus szinte pólyáskoruk óta legjobb barátok, vagy azt, hogy Linus haldoklik, és ez a többieket őszintén érdekli is. Ezeket az érzelmesebb pillanatokat amúgyis trehányan a film utolsó tíz percébe erőltették be, előtte valahogy szóba se jön, hogy mi is lesz pár hónap múlva, és valójában miről is szól ez az őrült utazás.

Persze jó, értjük mi, hogy a Fanboys elsősorban a rajongásról szól, és a komédiáról, nem a csöpögős jelenetekről. Mozis, tévés, képregényes és videójátékos utalásokból kijut körülbelül minden fél percre legalább egy, de legtöbbször több is. A Star Wars, és ősi ellensége, a Star Trek előtérbe helyeződik, de bőven jut még miből csemegéznünk, Lucas egész munkássága terítékre kerül, a Vissza a jövőbe is szóbajön, és még megannyi 80-as évekbeli klasszikus emlékezetes momentuma vagy mondata beleszövődik a történetbe. A Fanboys készítői otthonosan mozognak az amerikai popkultúra világában, ez világosan látható.


A karakterek klisékből lettek felépítve, de ez ezúttal egyáltalán nem negatívum, a rajongói kultúra kiparodizálása a Fanboys-ban abszolúte jóindulatú és szívből jövő. Nem azt mondom, hogy a film valamelyik szereplőjében garantáltan megtaláljuk majd pontos másunkat, de az száz százalékig biztos, hogy lesznek olyan aspektusai a négy srác (vagy éppen a lány) életének, amelyekkel azonosulhatunk. Ha pedig mégsem, és minden kötél szakad, akkor is ott vannak a pár másodperces vagy perces vendégszereplések, amiket nem lehet majd nem imádni. A Fanboys nem csak huszadrangú, lecsúszott sztárokat tud felmutatni, hanem nagyobb, a célközönség körében mindenképpen ismert neveket. Danny Trejo, Carrie Fisher, Billy Dee Williams, Kevin Smith és Jason Mewes, William Shatner (vajon ha ezt elvállalta, az új Star Trek-ben miért nem volt képes feltűnni kis időre, vagy esetleg nem kérték fel?), Ray Park, na meg Seth Rogen, utóbbi nem is egy szerepben. A várva várt Lucas cameo ugyan sose érkezik el, de azt tudni lehet, hogy áldását adta a filmre (még az eredeti Star Wars hangeffektusokat is odaadta a készítőknek).

A Fanboys lehetett volna egy tökéletes vígjáték, de sajnos a tökéletességnek még csak közelébe se sikerült jutnia. Egy biztos, ha Star Wars-rajongó vagy, vagy éppen szereted a sci-fi műfaját, vagy úgy egyáltalában a filmeket, esetleg még a többi geek-hobbit is, mint a képregények és videójátékok, akkor másfél órányi elsőrangú szórakozásban lesz részed. A legtöbb laikus néző viszont nem fogja megérteni az utalások felét sem, ezért Newman-nek sokkal okosabban kellett volna felépítenie a filmet; mindenki számára működő poénokat kellett volna itt-ott elszórnia, és a Linust és halálos betegségét érintő drámai mellékszálat is sokkal jobban ki kellett volna dolgoznia. Így a Fanboys egy lebutított Harold és Kumar film lett, észvesztő cameókkal és vagy fél tucat értékelhető, vicces jelenettel.

Fanboys - Rajongók háborúja előzetes