Novokain filmkritika

A veleszületett szenzoros autonóm neuropátia egy létező rendellenesség, melynek következtében a hő-, hideg- és fájdalomérzet közvetítéséért felelős idegsejtek nem működnek. Mivel az ebben a betegségben szenvedők nem éreznek fájdalmat, így egy életveszélyes vakbélgyulladás vagy egyéb szervi probléma sem feltétlenül tudatosul bennünk, és nagyon könnyen megsérülhetnek, sőt adott esetben akár meg is fagyhatnak vagy főhetnek. De még az olyan hétköznapi dolog sem természetes számukra, mint a vécére járás, ugyanis a vizelési ingert sem érzékelik.

Habár ez a probléma rendkívül ritka, akiknek ezzel kell együtt élniük, azoknak egészen máshogyan telnek a hétköznapjai, mint a legtöbb emberéi. Bármennyire is szép dolog vagy sem, ha a dolog vicces oldalát nézzük, a betegség valóban lehetőséget ad olyan extrém szituációk elképzelésére és eljátszására, melyeket a filmesek egyenesen imádnak felhasználni a közönség szórakoztatása érdekében. A felettébb sokatmondó, a közismert érzéstelenítő szer által ihletett című Novokain éppen ezt teszi - már csak az a kérdés, hogy ez mennyire jön majd be nekünk, nézőknek?

Nathan Cane (Jack Quaid) azelőtt sosem találkozott olyan lánnyal, mint Sherry (Amber Midthunter)

A banktisztviselőként dolgozó Nathan Caine (Jack Quaid) élete meglehetősen unalmas: mivel különös betegsége miatt nagyon kell vigyáznia magára, szinte minden szabadidejét otthon tölti, és legfeljebb videojátékos cimborájával, Roscoe-val (Jacob Batalon) érintkezik a neten keresztül. Alapvetően visszahúzódó természete miatt a lányokkal sincs igazán szerencséje, egészen addig, míg a bankban fel nem tűnik egy csinos új kolléganő Sherry (Amber Midthunter) személyében.

Ám amikor Nathan úgy érzi, végre találkozott valakivel, aki megérti és elfogadja őt, váratlanul rablók ütnek a bankon, és túszként magukkal viszik a lányt menekülés közben. Hősünk, aki egyáltalán nem hősies alkat, azonban úgy dönt, nem hagyja annyiban a dolgot, és a bűnözők után ered, miután a rendőrség láthatóan nem igazán áll a helyzet magaslatán.

Innentől kezdve hihetetlenebbnél hihetetlenebb dolgok történnek Nathannel, aki olyan dolgokat tesz Sherry kiszabadítása érdekében, amiket korábban el sem tudott volna képzelni saját magáról. A szerelemnek viszont ezúttal (is) ára van, amit a fiatalembernek szó szerint a saját vérével kell megfizetnie...

Kezeket fel, vagy lövök! Legalábbis assem...

Mint az eddigiekből már talán látható, alapvetően egy könnyed akció-vígjátékkal van dolgunk, amire a főhős neve és beceneve (Nathan Caine - Novocaine), illetve a film címére rímelő szójáték is erősen utal. Bár az alapszituáció kétségtelenül rendelkezik némi valós alappal, ami a félénk fiatalember útkeresését és a betegségének a főbb jellemzőit illeti, maga a cselekmény már sokkal inkább szürreálisnak és gyakran képregényszerűnek mondható.

Protagonistánk ugyanis lényegében önként (ha nem is feltétlenül dalolva) kerül olyan képtelen helyzetekbe, amelyeket egy hasonló betegséggel küzdő ember alapból messzire elkerülne. Ráadásul ahogy haladunk előre a cselekményben, Nathan mintha egyre kevésbé tartana a fizikai sérülésektől, mintegy rákapva a dolog "ízére", és önmagát egyáltalán nem kímélő módon veti bele magát az akciózásba, kihasználva abbéli előnyét, hogy szinte bármilyen horrorisztikus sérülést is szenved, azt jóformán meg sem érzi.

Mivel a rendező és az operatőr szinte mindent megmutat nekünk, valószínűleg nem kell különösen megmagyarázni a 18-as karikát, illetve azon figyelmeztetést, hogy a produkció megtekintése csak erős idegzetű nézőknek ajánlott. Vagyis bármily könnyed feldolgozása legyen is a történet a főszereplő egyáltalán nem könnyű vagy irigylésre méltó helyzetének, korántsem egy olyan pofozkodós mozival van dolgunk, mint amiből anno jónéhányat köszönhettünk a nagyszerű Terence Hillnek és Bud Spencernek.

Van, hogy nem csak a munkából lóg az ember

Az alapvető különbség a két stílus között annyi, hogy míg az utóbbiak nevével fémjelzett alkotások minden ízükben, elejétől a végéig habkönnyű vígjátékok voltak, a Novokain kiindulópontja egy nagyon is komoly szituáció, és a narratíva időről időre drámai helyzetekkel (is) szembeállít bennünket. Ehhez képest a humor sokszor eléggé esetlen, s bár van, amikor nagyon betalál, összességében mégsem sikerült megtalálni a legjobb egyensúlyt a komolyabb és a könnyedebb hangvétel mellett.

És mivel a filmben látott szituációk sokszor arra lettek kihegyezve, hogy Nathan minél furcsább és extrémebb módon használja ki rendkívüli adottságát, a realizmus és a hihetőség sem lett épp csúcsra járatva. Ám még ha sokszor nehéz is elhinni a látottakat, az mindenképp segít valamelyest, hogy Jack Quaidhez remekül illik ez a fajta esetlen, mégis szerethető figura.

Dennis Quaid és Meg Ryan fia eddig elsősorban A fiúk c. sorozattal szerzett magának hírnevet, de egészestés játékfilmben ez az első igazi főszerepe. (Habár már a néhány hónapja bemutatott Társ c. moziban is az egyik központi karaktert alakította.) Ha valakin, akkor rajta aligha múlt a produkció sikere, mivel alakításának köszönhetően még olyankor is együtt tudunk érezni a karakterrel, amikor az adott, túlságosan mesterkélt vagy elbagatellizált szituáció amúgy nem igazán indokolná.

Ilyet még Roscoe (Jacob Batalon) sem látott korábban

Összességében az embernek könnyen lehet az az érzése a Novokainnal kapcsolatban, hogy nem hoztak ki mindent az alapanyagból, amit csak lehetett volna. A sztorinak akadnak ugyan jobb pillanatai, általában véve meglehetősen sablonosnak mondható.

A fordulatok és a motivációk nem mindig hihetőek, és a bankrablós szál is hagy kívánnivalókat maga után. Igazság szerint rengetegszer láthattunk már hasonlót, és csak a fájdalmat nem érző főszereplő az egyetlen kuriózum, ami ebben a formában nem sokkal emeli az átlag fölé a filmet.

Mindennek ellenére Jack Quaid alapvetően elviszi a hátán a produkciót, és a legújabb Pókember-filmekből megismert Jacob Batalon szereplése is poén, bár az ő ténykedése sem feltétlenül nevezhető reálisnak. Persze nyilvánvaló, hogy a Novokain nem egy igazán realista alkotás, de egy effajta képregényszerű történet mondjuk a Sin City stílusában valószínűleg még nagyobbat üthetett volna.

Novokain előzetes