Death Stranding: Director's Cut teszt

Talán ez volt az egyik legnagyobb mondanivalója a DC-nek: ha összefog egy közösség, jelen esetben ebben az univerzumban élők, akkor nincs leküzdhetetlen akadály. Klisé vagy sem, de ez tényleg így van. Már a Ghost of Tsushima írásban is pedzegettem, hogy úgy tűnik, a Director's Cut lesz 2021-től az új "remastered" kifejezés. Oké, annyiból talán több, hogy a szépítgetés mellett extra tartalmakat is pakolnak bele.

Nyilván nem véletlen a párhuzam, hiszen jelen tesztünk alanya a Death Stranding Director's Cut, ami szépen beleillik ebbe az analógiába, hiszen mit is kapunk a pénzünkért cserébe? PS5-re optimalizált külcsínt, valamint egy tonnányi extra lehetőséget, amivel talán egyszerűbbé válik Sam kalandja. Engedelmetekkel annyira nem vesznék el a történet boncolgatásában, valamint az alapmechanikák magyarázásában, mert írtunk egy meglehetősen hosszú tesztet, ahol ezekre a kérdésekre választ kaphattok, szólítsátok tehát magatokhoz mielőtt tovább olvastok.

Leszel szíves előbb kezet mosni kedves Guillermo

A változtatások boncolgatását kezdjük talán a külcsínnel, ami meglepő módon annyira nem látványos (mármint a fejlődés) - a Decima által hajtott engine már PS4-en is olyan minőséget tett le az asztalra, ami sokat nem kérdezett. Direkt egymás mellé raktam a gépeket és talán az túlzás, hogy nagyítóval kellett keresni a különbséget, de felületes szemlélő elsőre meg nem mondaná hogy melyik változat a nextgen.

A száraz tények: van performance és fidelity mód - előbbi felskálázott 4K-t és 60 FPS-t használ, utóbbi pedig natívan támogatja a 4K felbontást, cserébe nem pörgeti túl a képfrissítést. A töltési idők, ahogy a legtöbb PS5-ös címnél, úgy itt is majdnem eltűntek. Ha elindítjuk, akkor várakoztat mindössze pár másodpercig minket (a fast travelnél is előfordulhat), egyébként minden azonnal, pöccre történik. Ha az összképet nézem, akkor még mindig valid az, amit az eredeti cikkben állítottam: olyan minőséget pakol a szemünk elé, hogy legszívesebben sírni támadna kedvem a gyönyörűségtől.

Az, ahogy a relatíve vidám barangolásunk egyetlen másodperc alatt csúszik át páni félelembe a BT-k miatt, azt szerintem a legtöbb horror író megirígyelné. Ami esetleg még szembetűnő, hogy az átvezető videók alatt mennyire emberiek lettek Reedus gesztusai és mimikái. Szóval van fejlődés, viszont ez inkább amolyan motorháztető alatti dolog, tényleg nagyon smooth az élmény. És igen, az abszolút élmezőnyben van tesztünk alanya, ez nem is lehet kérdés.

Na, valahogy oda kéne átjutnom

Az egyik screenshot amúgy a PS4 változatból van, kíváncsi vagyok, kiszúrjátok-e hogy melyik. Oké, nézzük tovább. Természetesen anyagunk kihasználja a DualSense legjobb tulajdonságait. Minden szituációban máshogy rezeg a kezünkben, illetve csomag és terhelés függvénye, hogy a trigger gombokat milyen erővel kell benyomnunk. Előbbit úgy képzeljétek el, hogy sima, egyenes terepen csak akkor zörren meg a joy, ha mondjuk pocsolyába lépünk (nagyon piszkál, de akkor sem írom ki a poént).

Ellenben ha valami nehezebb, mondjuk sziklás ösvényen barangolunk, akkor szinte folyamatosan mocorog. Imádom ezt a funkciót, hallatlanul sokat tud dobni az élményen. Ezek lennének tehát a nagyobb technikai fejlesztések. Persze nem csak ennyiből áll a Director?s Cut, nagyon sok apró, ámde annál hasznosább extra érkezett a játékmenet támogatásához is. Az első (és számomra talán a legfontosabb) a tutorialok átdolgozása. Közepesen sokat panaszkodtam arra, hogy semmit nem lehet érteni a játék elején sem a történetből, sem pedig abból, hogyan és miként működik a rendszer. Nos, ezen sokat fejlesztettek és már rögtön indítás után igyekszik a narrátor kellően szájbarágósan mesélni a különféle szállítási és túlélési mechanikákról. A Maser Gun egy új flinta, ami korrektül lebénítja ellenlábasainkat, míg a Support Skeleton egy külső váz, ami megnöveli Sam állóképességét és teherbírását.

Nehéz vagy more

Kicsit áttervezték a fast travel-t: már nem listából kell kiválasztani a célt, hanem térképen láthatjuk az ugrás helyét, így sokkal vizuálisabb a desztináció és nem kell anyáznom végre az idétlen nevek miatt. Köszönöm. Ennél sokkal érdekesebb az új tréning központ, ahol ?élesben? ki tudjuk próbálni az elérhető felszereléseket, így sokkal jobban össze is tudjuk válogatni azokat, sőt, még apróbb kihívásokat is teljesíthetünk. Amit viszont fenntartásokkal kezeltem már az elejétől fogva, az a gokart pálya.

Igen, tényleg helyet kapott a programban egy ilyen - ez szerintem oltári blőd, de ha esetleg hiányoltad az eredeti változatból, akkor parancsolj, nem kell tovább álmatlanul forgolódnod éjszakánként. Ennél kategóriákkal hasznosabb az úgynevezett Cargo Catapult, amivel leszállítandó cuccokat tudunk előre küldeni. Tegyük fel, át kell haladnunk egy Timefall-al meg BT-kel szennyezet részen - ha átküldjük felettük a motyót, akkor legalább attól nem kell tartanunk, hogy elveszítjük azt.

Végezetül pedig kapunk egy új, relatíve kicsi bejárható területet, ami a Ruined Factory névre hallgat. Mindegyik fentebb felsorolt extránál igaz, hogy elérhetésük/megnyitásuk bizonyos megbízás teljesítéséhez van kötve, szóval szépen, lassan adagolja ezeket a program. Ezeken kívül számtalan cicomázási opciót kapunk: kedvünk szerint dekorálhatjuk ki BB-t illetve a hordtáskánkat. Ezek lennének tehát a főbb frissítések. Egyik sem egetrengető, de ha az egészét nézem, kifejezetten hasznosak. Kivéve a gokartot, mert az szimplán béna.

Metal Gear Sam

Minden más maradt a régiben. Nagyon klassz továbbra is a teljeskörű magyar nyelv, kifejezetten jók a zenék és ahogy látjátok, az ár szintén több, mint baráti. Nyilván ettől még ha már az eredeti kiadásnál sem értetted, hogy mi a búbánatos lópikula ez, akkor nem a Director's Cut fogja ezt a véleményed megváltoztatni.

Nagyon sokat finomítottak az egészen, sokkal érthetőbb már a kezdetektől (a játékmenet, nem a sztori) amire szükség is van. Külcsín szempontjából abszolút felső kategória, jót tett neki a magasabb FPS szám. Ahogy az alap kiadást, úgy ezt sem feltétlenül szerettük volna pontozni, de muszáj, úgyhogy az a kompromisszumos megoldás született, hogy pontosan annyit kap, mint az. Kicsit összeszedettebb, áramvonalasabb, de ettől még ugyanúgy különleges produktum.